FSZEK Radnóti Miklós Könyvtár XIII. Pannónia u. 88-90.
Nyitva: hétfő, szerda, péntek 14 - 19 kedd 10-15 csütörtök 12-16
Augusztus 5. és 31. között ZÁRVA leszünk.

2014. február 4., kedd

2014. január 9., csütörtök

A vadászat - Thomas Vinterberg filmje

A nemrég elvált Lucas egy vidám baráti társaság megbecsült tagja, gondoskodó apa, megbízható munkatárs. Egy óvodában dolgozik asszisztensként, szereti a munkáját, és a gyerekek, kollégák is kedvelik őt. Egyik kolléganőjével randizni kezd, és úgy tűnik, magánélete is mederbe kerül. A harmonikus hétköznapok azonban egy pillanat alatt omlanak össze egy apró füllentés hatására: az egyik kislány, legjobb barátja gyermeke az óvodában azt mondja, hogy Lucas tett vele valamit. A gyermeki hazugság visszafordíthatatlan károkat okozva szabadul el, a magára maradó, védtelen Lucas pedig értetlenül áll az események előtt.

Thomas Vinterberg, a Születésnap, a Submarino és a Kedves Wendy! filmek rendezője Mads Mikkelsen főszereplésével készített fullasztó drámát, legbelső félelmeinkről. A rendező megtörtént gyerekpszichológiai eset alapján rendezte meg A vadászatot, és elmondása szerint, a valóság annyira kegyetlen volt, hogy senki sem hinné el.

A vadászat világpremierje 2012-ben Cannes-ban volt, ahol három díjat is nyert, Mads Mikkelsen megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést, illetve elnyerte az alkotás az ökumenikus zsűri díját is. A vadászatot Európa Filmdíjakra is jelölték, a forgatókönyv pedig elnyerte a legrangosabb európai elismerést. A vadászat előképéül olyan klasszikusok szolgáltak, mint Robert de Niro A szarvasvadász című mozija.

Úton - Walter Salles filmje

Közvetlenül apja halála után Sal Paradise, egy feltörekvő New York-i író találkozik Dean Moriarty-val, egy lehengerlő stílusú, elbűvölő ex-szélhámossal, akinek a rendkívül felszabadult és egyben rendkívül vonzó Marylou a felesége. Arra ítéltetve, hogy ne beszűkült életet éljenek, a két barát megszakít-ja minden addigi kapcsolatát és útra kel Marylou-val. Éhezve a szabadságra, a három fiatal elindul, keresvén a világot, új találkozásokat és önmagukat…
Jack Kerouac regényét a II. világháború utáni beatnemzedék meghatározó alkotásaként tartják számon, mely több generáció kedvenc olvasmánya volt.

Gerald Seymour: Tűzközelben

Charlotte Parsonst, a fiatal angol tanítónőt dúsgazdag szicíliai család hívja meg magához, hogy vállalja el ismét három gyermekük felügyeletét. Előző látogatásával ellentétben Charley most nem egyszerű babysitter, hanem kettős ügynök, az amerikai drogellenes kormányügynökség, a DEA szeme és füle, amely bármire képes, hogy kézre kerítse Mario Ruggeriót, a szicíliai maffia fejét. Meghívói nem is sejtik, hogy Charley is részt vesz a milliárd-dolláros drogügyletekben és többszörös gyilkosságban bűnös keresztapa elleni nyomozásban. Ő a csali, és minden ügyességére szüksége lesz, ha talpon akar maradni e kíméletlen élet-halál harcban.

Samantha Shannon: Csontszüret

2059-ben járunk. A világ nagyvárosai a Scion erőszakszervezet befolyása alatt állnak. Paige Mahoney a londoni Hét Pecsét fedőnevű bűnüldöző szervnek dolgozik. Feltöri mások elméjét, és a gondolataikban kutat fontos információk, összeesküvési tervek után. Paige ugyanis egy álomjáró, akit miután letartóztatják, egy még sötétebb és gonoszabb erő keríti hatalmába, mint a Scion. Oxford több évszázada lekerült a térképről, azóta titkos börtönváros, ahol a legmegátalkodottabb bűnözőket tartják fogva egy idegen faj felügyelete alatt. A Rephaimok álomjárókat toboroznak a hadseregükbe. Paige mentora és kiképzőtisztje egy Warden nevű alak, aki mestere és egyben halálos ellensége is lesz. Ahhoz, hogy szabaduljon, be kell törnie Warden elméjébe, és felfedni a titkát… A The Bone Season trilógia, akár a Mátrix és Az éhezők viadala, korunk nagy sagája. A könyveket immár 24 országban magas előlegért vették meg a legjobb ifjúsági-fantasy kiadók, a történetből készülő filmet a Hobbit stábja készíti, akár az új Twilight is lehet belőle

Emily Colin: Az emléktolvaj

Mielőtt Madeleine Kimble hegymászó férje, Aidan elindulna az alaszkai McKinley-expedícióra, aggódó feleségének és a kisfiának, Gabrielnek ünnepélyesen megígéri, hogy mindenképpen vissza fog térni a csúcstámadásról. Ám nem sokkal az expedíció vége előtt Maddie baljós előérzete beigazolódik, mert egyik éjszaka telefonon értesítik, hogy a férje lavinaomlás áldozata lett, és hiába keresik nagy erőkkel, sehol sem találják. A hívás Aidan hegymászótársától és legjobb barátjától, J.C.-től, érkezik, akinek nemcsak azért van bűntudata, mert nem tudta megmenteni a barátja életét, hanem azért is, mivel titokban már évek óta szerelmes Maddie-be.
Aidan balesetének napján az Egyesült Államok egy távoli részén Nicholas Sullivan úgy ébred fel a motorbalesetét követő kómából, hogy minden korábbi emléke kitörlődött, viszont az álmaiban újra és újra felbukkan egy titokzatos nő és egy kisfiú, akikkel még soha életében nem találkozott. Mivel az a meggyőződés hajtja, hogy a rejtélyes idegenek választ adhatnak az emlékezetvesztés miatt felfordult élete kérdéseire, felkerekedik és meg sem áll New Yorkig. Felfedezése nem csupán a saját életét változtatja meg végérvényesen, hanem a férjét gyászoló Madeleine-ét is.

Dmitry Glukhovsky: Orosz népellenes mesék

A Metró-regények és a Szürkület szerzője negyedik könyvében fantasztikus képet fest a mai Oroszországról, ahol semmi sem az, aminek látszik.
Moszkva épülőben lévő üzleti negyede, a Moszkva-City valójában egy borzalmas vállalkozást álcáz; a választások eredményét egy szuperszámítógép dönti el; és az ország vezetőiről kiderül, hogy... hát ők sem egészen emberek. Az állami tisztviselők asztalán mindenhol ott van egy különleges, címeres telefon, amelynek jóindulatát mindennapos adományokkal kell megnyerni,
és az égen hatalmas léggömbök lebegnek, amelyek felfogják a Nyugatról jövő légáramlatokat, és pénz képződik bennük. Glukhovsky fantáziája kimeríthetetlen, ám ezek a novellák minden őrült ötletükkel és sci-fis sztorijukkal együtt bámulatosan éles felbontásban ábrázolják a mai orosz életet; akár egy kis isten háta mögötti faluét, ahol észre sem veszik a pár nap alatt lezajlott nukleáris háborút, akár az ország két vezetőjének bonyolult kapcsolatát; akár egy vidéki orosz kiskirály elképzelését az igazi szabadságról. És az összes elbeszélésnek valamiképpen a Haza a főhőse, az újból csak cinikus hatalom alatt sínylődő Haza, amely valami nagy-nagy változással terhes, és ki tudja, mi bújik ki a hasából – mint ahogy Rogyina, az egyik elbeszélés hősnője is izgatottan várja gyermeke megszületését, miután álmaiban az az ember termékenyítette meg, akinek szerelméről minden második orosz nő álmodik...

Michel Bussi: Emilie vagy Lyse-Rose?

Kicsoda valójában a százhatvannyolc emberéletet követelő repülőszerencsétlenség egyetlen túlélője, a három hónapos csecsemő, akit a média Szitakötőnek nevezett el 1980 karácsonyán? Két család harcol érte foggal-körömmel, az egyik dúsgazdag, a másik szegény.
Tizennyolc évvel később mozgásba lendülnek az események: egy nagyvonalúan megfizetett magándetektív azt állítja, rájött az ügy végső megoldására. De golyót repít a fejébe. Vagy meggyilkolták? Éveken át írott füzetében részletesen összefoglalja az egész nyomozást. Párizsban, Normandiában, a Jura hegységben és Törökországban bonyolódik az izgalmas történet, míg végül lehull minden álarc. Kik keresztezik Szitakötő útját? Miért történik körülötte annyi rejtélyes haláleset, gyilkosság, öngyilkosság?
Michel Bussi hatodik, nagy sikerű, számos díjjal kitüntetett krimije tavaly jelent meg hazájában, máig 275 000 eladott példánnyal büszkélkedhet, és hamarosan film is készül belőle, eddig tizenkilenc nyelvre fordították már le.

Varga Ágota: Aczél-TörTéneTek

Aczél György a Kádár-korszak kultúrpolitikájának egyik legfontosabb figurája volt, akinek tevékenysége nagyban meghatározta a kor művészeti életét és könyvkiadását. Élete és szerepe körül számos legenda kering, személyisége a mai napig ellentmondásos, viták tárgya. A hajdani árvaházi gyermek, aki a második világháborúban embermentő tevékenységet folytatott, a Rákosi-rendszer kegyeltje, majd áldozata, 1956 után egészen a rendszerváltásig a kulturális élet talán legfontosabb irányítója és ellenőrzője lett.
A könyv beszélgetéseiben a hajdani politikus családtagjai, valamint a korszak kiemelkedő tudósai és művészei vallanak Aczélhoz fűződő kapcsolatukról, személyes életútjukról, valamint a korszak kulturális és politikai csatározásairól. Aczél szerepének különböző - olykor egymásnak ellentmondó - értelmezései bepillantást engednek a nagy hatalmú politikus és az ember, a családapa életébe, valamint a magyar történelem egy meghatározó korszakának mindennapjaiba.

A szerző, Varga Ágota, dokumentumfilm-rendező. Filmjeit (többek közt a Szemünk fénye, Leszármazottak és a Porrajmos - cigány holokauszt című munkákat) számos rangos hazai és külföldi elismeréssel jutalmazták.
E könyv a 2009-ben bemutatott Aczél című dokumentumfilmjének beszélgetéseit, kibővített anyagát tartalmazza.

2014. január 8., szerda

Jo Baker: Longbourn árnyékában

Ha Elizabeth Bennet maga mosná az alsószoknyáit, gondolta Sarah, valószínűleg sokkal jobban vigyázna rájuk.
Büszkeség és balítéletnek ebben az ellenállhatatlanul megrajzolt továbbgondolásában a szolgák a főszereplők, mely Jane Austen remekének szalonjain túlra, a szigorú házvezetőnő és a csillogó szemű cseléd gyakran észre sem vett birodalmába kalauzol bennünket.
Ám Longbourn alagsorában is éppoly erős a romantika, a szívfájdalom és az intrika jelenléte, mint az emeleten. Amikor a házhoz új inas érkezik - aki titkokat és tengeri illatokat hoz magával -, a cselédek ebédlőjének nyugodt világa teljesen, talán visszavonhatatlanul a feje tetejére áll.
Mikor a változás megjelent Longbournban, Polly úgy bámulta, mint akinek elment az esze, Mrs. Hill folyton teletöltötte a poharát, sőt, még Mr. Hill is úgy pillantgatott rá, és kapta el róla a tekintetét, mint valami ábrándos leány, Sarah elcsüggedt. Rá már senki nem figyelt, és azt kívánta, hogy bár sose jött volna el Longbournba ez a változás a sötét hajával meg a mogyoróbarna szemével.

Khaled Hosseini: És a hegyek visszhangozzák

2013 szépirodalmi szenzációja – Khaled Hosseini új regénye a világ bestseller-listáinak élén! A 80 országban, 40 millió példányban eladott Papírsárkányok és Ezeregy tündöklő nap szerzőjének új regényét már az első hetekben világszerte többszázezren olvasták.
Hosseini mestere a rabul ejtő egzotikus történeteknek és a finoman szőtt mondatok mögött rejlő, mélyen emberi érzéseknek. Új regényében arról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a döntéseink hogyan rezonálnak a minket követő nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámulatosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsüljük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennünket döntéseikkel és tetteikkel a hozzánk legközelebb állók – amikor a leginkább számítanánk rájuk. Miközben lap, lap után, a Földet körbeutazva követjük a regényszereplők ágas-bogas életét, sorsukat és szerelmeiket – Kabultól Párizsig és San Franciscótól a görög szigetvilágig –, az érzelemgazdag és magával ragadó történet belénk költözik és életre kel.

Alice Munro: Egy jóravaló nő szerelme

Alice Munro történetei a tekintetben is kivételesek, hogy a novella szűk terében teljes sorsokat követnek végig. A hétköznapok nagy krónikása: étkezésről, pénzzavarról, öltözködésről, öregedésről, szexről, gyerekszülésről és nevelésről nem ír úgy senki más, mint Ő.
2013-ban a szerző elnyerte az IRODALMI NOBEL DÍJAT.
A szerelem áll Alice Munro nyolc történetének középpontjában: az, hogy mi mindent meg nem tesznek érte az emberek, hogyan viselkednek, ha megszerzik, akire vágytak, hogyan hagyják, hogy elsodorja őket a szenvedély és milyen árat fizetnek mindezért. Ahogy már megszoktuk tőle, aprólékosan boncolgatja az emberi kapcsolatokat, finoman érezteti azok bonyolultságát és az elme kiszámíthatatlanságát.

Ford Madox Ford: Az utolsó angol úriember

Anglia az első világháború küszöbén.
Christopher Tietjens, a tökéletes angol úriember páratlan önuralommal viseli felesége, Sylvia megnyilvánulásait, aki minden alkalmat megragad, hogy hitvesét mások előtt megalázza és nevetségessé tegye. A bájos asszonyt leginkább az a távolságtartó emelkedettség bosszantja, amelynek segítségével a kiváló képességű fiatalember igyekszik kapaszkodót találni a darabjaira hulló, korrupt társadalom útvesztőiben, ahol a szerelem, a barátság és a lojalitás a legjobb esetben is már csak a megszürkült hétköznapok elhervadt díszei.
Tietjens ebből a világból inkább a frontra menekül, mert vannak, akik dalolva rombolják le a régi értékeket, s könnyed flegmasággal rugdossák szét egy hanyatló világrend maradványait, de vannak, akik nem…
Ford Madox Ford a huszadik század azon írói közé tartozik, akik a huszonegyedik század emberét is képesek megszólítani. Grandiózus regényciklusának első részében a tökéletesen kidolgozott jellemek és a modern narráció – akár egy impresszionista festmény – egyszerűen, mégis megdöbbentő mélységgel tárja elénk a sok évszázados brit birodalom széthullásának időszakát.
A hazánkban is nagy sikerrel vetített filmsorozat (Az utolsó angol úriember) után most a magyar olvasóközönség is megismerkedhet az eleddig méltatlanul mellőzött írózseni műveivel.

2014. január 6., hétfő

Ljudmila Ulickaja: Örökbecsű limlom

Az Örökbecsű limlom minden eddiginél összetettebb képet nyújt Ljudmila Ulickaja ön- és világszemléletéről, élet- és művészetfilozófiájáról. A műfajilag is sokszínű kötetben az orosz írónő szinte az összes olyan dologról beszél, ami foglalkoztatta valaha. A személyesebb szövegekben, illetve a vele készült és a kötetbe beválogatott interjúkban kendőzetlen őszinteséggel fogalmaz magánéletéről, pályafutásáról. Megtudhatjuk, hogy a családi környezettől kezdve az olvasmányélményekig mi formálta leginkább a személyiségét. Miként azt is, milyen véleménnyel van a család, szerelem, házasság, barátság fogalmáról és megvalósulási formáiról. A társadalmi kérdésekben is bátran foglal állást. Így derül rá fény, mit gondol a nők társadalomban betöltött szerepéről, a politikáról, az állami és egyházi ideológiákról, vagy éppen a világ működését meghatározó gazdasági rendszerekről. Esszéiben, művészeti írásaiban pedig főként a kifogyhatatlanul gazdag orosz kultúra legfontosabb kérdéseiről beszél. Mindezt a tőle megszokott közvetlenséggel és nyíltsággal tárja olvasói elé.

Lévai Katalin: A szerelemfüggő

"Akkor jó, ha ketten vagyunk, mert ketten tudjuk szeretni egymást. Egyedül nehezebb, rejtett, elszigetelt érzelemben. A magányos szerelem olyan, mint a zuhanás, mely sosem ér földet."

Lévai Katalin legújabb regényének hősnője így elmélkedik beteljesületlen szerelméről, amely lelki egyensúlyának végzetes megbomlásával fenyegeti. Ám érzelmei elfogadhatatlanok a kisvárosi közegben, ahol él, hiszen egy saját neméhez vonzódó fiatal nőről van szó.
Mi lesz ennek a vége? Szerelme, a tanárnője kötélnek áll, vagy az elutasított leány végül bosszút áll magáért? Mi a bűn és van-e rá feloldozás?
A súlyos téma arra sarkallta a szerzőt, hogy összetördelve a tőle megszokott barátságos, mesélős stílust, egyes szám első személyű vallomásos lírát írjon; szavai költészetté állnak össze A szerelemfüggő lapjain.

Melanie Benjamin: Az aviátor felesége

Magával ragadó történet a XX. század legrejtélyesebb asszonyáról, győzelmeiről és tragédiáiról, és egy világhírű házasság viszontagságairól.

Bár látszólag kiváltságos és fényűző életmód jut neki osztályrészül, Anne Morrow, az Egyesült Államok mexikói nagykövetének félénk lánya úgy érzi, hogy a gyönyörű nővére árnyékában él. Titkon irodalmi sikerekről ábrándozik, amikor végzős főiskolásként találkozik a hősként ünnepelt Charles Lindbergh ezredessel, aki abban az évben repülte át egyedül az Atlanti-óceánt. Rabul ejti a földkerekség leghíresebb férfija, de biztos abban, hogy a vonzalma viszonzatlan. Ám téved.

Lindbergh a rokonlelket látja benne, s Anne élete örökre megváltozik. Ők ketten körberepülik a Földet, a gravitációval dacolva újabb és újabb rekordokat döntenek meg, és szüntelenül jelen vannak az újságok címlapjain. Úgy vonzzák Amerika figyelmét, ahogy egyetlen házaspár sem, sem előttük, sem utánuk. De miközben a szerelmük a filmhíradók kedvenc témája, a házasságuk egyáltalán nem tündérmesébe illő. És Anne a szárnyalás után a földre zuhanva lassan rájön, hogy képes kilépni a férje árnyékából is.

Az írónő, Melanie Benjamin megingathatatlanul egyensúlyoz a botrányok és az ellentmondások, a világot megrázó rémséges bűntett, a lélektelen árulások és az állhatatos szerelem határmezsgyéjén. Szenvedéllyel és a nagy mesélők biztos értékítéletével fog bele a nem mindennapi utazásba, és magabiztosan navigálja az olvasót az emberi szív körül.

Az aviátor felesége órási siker a tengerentúlon, ahol mindmáig rajonganak a Lindbergh házaspárért. A regényből Jennifer Garner főszereplésével film is készül.

Simone de Beauvoir: A hit hatalma

Simone De Beauvoir 1937-ben írt első regénye öt fiatal nő történetét meséli el, akik valamennyien eszmék és dogmák béklyójában vergődnek. Marcelle egy léha férfi „megmentésére” áldozza életét ; Chantal egy eszményi szerelem beteljesülésén bábáskodik, ám törekvéseivel tragédiát idéz elő ; Lisa a katolikus lányiskola fullasztó légkörében egy nem létező szerelem ideáját kergeti ; Anne a keresztény erkölcsiség és a szabad önmegvalósítás közt őrlődik ; Marguerite pedig mindenből kiábrándulva átadja magát a sors szeszélyének. Az öt történet egy átalakulófélben lévő társadalom problémáit tükrözi : az 1920-as évek végének Franciaországában mind kevesebben hisznek a tradicionális értékekben, ám az új eszmék is gyakran tévútra viszik a saját nőiségüket kereső fiatal lányokat.

A hit hatalma csak 1979-ben jelent meg Franciaországban, és most először olvasható magyar fordításban. Az öt párhuzamos, olykor egymásba fonódó női sorsot elbeszélő mű csírájában minden olyan fontos morális és egzisztenciális kérdést felvet, ami később az író és filozófus Beauvoirt foglalkoztatta.

Sigrid Combüchen: Resztli

Az írónő levelet kap egy figyelmes olvasótól. A levél írója, egy idős hölgy, aki a napfényes Spanyolországban tölti nyugdíjas éveit, felismeri önmagát az egyik családi fényképen, melynek leírása szerepel a szerző egy korábbi regényében. Egymást váltják a levelek szerző és olvasó között, s az idős hölgy élete egyre inkább foglalkoztatni kezdi az írónőt.

A Carlsson családról készült fénykép – és vele együtt Hedda, az egyetlen lánygyermek élettörténete – egyre összetettebbé válik az idős Hedda újabb levelei, valamint a más forrásokból, például régi iskolai évkönyvekből vagy az internetről származó információk fényében. Ezzel párhuzamosan az írónő is mesélni kezdi Hedda történetét: hogyan került el otthonról a tizenkilenc éves lány Stockholmba, és miként vált önálló személyiséggé; hogyan találta meg a szerelmet, és miként tért le arról az útról, amelyet egy felső középosztálybeli fiatal svéd lánytól elvártak a harmincas évek végén.

A szerző és az idős Hedda között vita alakul ki arról, hogy mindez hogyan értékelendő. Az írónőt rabul ejti Hedda múltja, mindaz, ami megtörténhetett volna, de sohasem következett be; Heddát viszont a jelen érdekli, és hevesen elutasítja a gondolatot, hogy elvesztegette volna az életét. Hiszen mindaz, ami az igazán fontos dolgokon kívül marad, a resztli – maga az emberi élet.

A Resztli okosan megkomponált, a narratíva tekintetében igen összetett szöveg, ugyanakkor mindvégig élvezetes olvasmány. Páratlanul érzékeny betekintést nyújt egy nem mindennapi nő mindennapi életébe a harmincas években (a szerelemtől a sütés-főzésen és szabás-varráson át a korabeli filmek világáig), ugyanakkor elgondolkodtat a regény mint olyan létmódjáról, valóság és fikció viszonyáról is.